Április tizenkettedike van

Reggel hat órakor Neptunusz és Vénusz együttállás volt a Vízöntő jegyében. Pontosan ekkor – na jó! két perccel később - kel a Nap, és Budapest térségében 19:29-kor nyugszik majd le. Ekkor – vagyis napnyugtakor – beköszönt a legjelesebb zsidó ünnep, a pészach estéje.
A szó jelentése: elkerülés, mert elkerülte az Örökkévaló Izrael fiainak házát, amikor azt megjelölték a bárány vérével az elsőszülöttek halála idején. A kivonulás tiszteletére nemzedékről nemzedékre ünneplik a zsidók a kovásztalan kenyér ünnepét. Olyan gyorsan vonultak ki az Ősök Egyiptomból, hogy a kovász meg sem kelt. Vállukra vették és a nap szárította meg. Aztán bárányt áldoztak és elbeszélték a kivonulás csodálatos történetét. Ennek emlékére a vallásos zsidók estén szédert tartanak, mikoris speciális imakönyvből, a Hágádából, olvasnak költeményeket és himnuszokat a jeles nap alkalmából.
Az első nap a harmatért imádkoznak, a második naptól ötven napig az omert – új kalászokat - számlálják. Ez a tavasz ünnepe, a kalászérés ideje.
A széder estén, egy tálon csupa jelképes étel található: keménytojás, sült nyak, keserűfű, chároszet, zöldség, macesz.
A keménytojás a gyászt jelenti, hiszen sokan pusztultak el Egyiptomban, fiukat, Fáraó parancsára a Nílusba vetették, Mózest is egy gyékénykosárba menekítették meg. A rabszolgahajcsárok ostora alatt és az embertelen körülmények között sokan pusztultak el.
A sült nyak a bárányra emlékeztet, melyet a kivonuláskor áldoztak őseink, de szimbóluma a kinyújtott karnak, amellyel kivezette Izraelt az Örökkévaló. A keserűfű a keserűség jelképe.
A chároszet (alma-, körte-, dió-, borral leöntött elegye) az építésre használt maltert jelzi.
A zöldség a tavaszt, de sós vízbe mártva a könnyeket idézi.
Három macesz (pászka) a keletlen tésztára emlékeztet, amelyet nagy sietve hoztak ki őseink Egyiptomból. A három pászka - Kohén - Lévi - Izrael, a három nagy csoport, amelyekből a törzsek alapján a zsidóság összetevődik.

1815. április tizenkettedikén született Rómer Flóris Ferenc, régész, művészettörténész, festőművész, egyetemi tanár, az MTA tagja, nagyváradi kanonok.  A magyar régészet atyja.

1961-ben ezen a napon történt a Föld első világűrbeli megkerülése. Ennek következtében ez a nap az Űrhajózás Világnapja. Gagarin azon a napon első emberként repült az űrbe egy Vosztok 3K fedélzetén. Az egész repülés 108 percig tartott, eközben egyszer megkerülte a Földet.
Húsz évvel később, 1981. április tizenkettedikén viszont már a Columbia űrsikló indult első útjára.