Április negyedike van

(Minthogy holnap nem biztos, hogy géphez jutok, álljon itt negyedike krónikája is!)

A hagyomány szerint 1945. április negyedikén elkövetkezett Magyarországnak a szovjet Vörös Hadsereg által történt felszabadítása, illetve elfoglalása.
Az egész – amúgy nem túl jelentős – történelmi tévedés alapjául az a TASSZ-jelentés szolgált, amely szerint 1945. április 4-én Magyarországon befejeződtek a harcok. Ezt pedig azért adták ki, mert létezett Sztálinnak egy parancsa, mely szerint április negyedikére Magyarországnak föl kell szabadulnia. Ha föl kellett, hát föl is szabadult! Ez az elképzelés azonban téves, hiszen a harcok még eltartottak pár napig, ám ezt utána egyáltalán nem lett volna könnyű megcáfolni. Az csak 1985-ben derült ki, hogy az utolsó német egység valójában április 13-án hagyta el Magyarországot.
Április negyedikén Nemesmedves "szabadult fel", de ezután még hét-nyolc napig folytak harcok az ország nyugati határszélein. Az utolsó "különálló" település Magyarbüks volt, ahonnan kiszorították a tengelyhatalmak erőit. Ez április 11-én történt, akárcsak a Rábafüzes környéki Szentimre-telep elfoglalása. Április 12-én a Pinkamindszenthez tartozó Dénes- és Kapuy-majorok jutottak a szovjet csapatok kezére. Ezek a majorok már nem különálló települések, hanem egy nagyobb település részei voltak. Bizonyos szempontból Nemesmedves mégis megérdemli a kitüntetett figyelmet: ez volt az utolsó "formailag önálló" település, amelyet elhagytak a védekező magyar-német csapatok.
Az egykori ünnep pedig megérdemli, hogy szóba hozzam, még ha nem is úgy, nem is akkor, nem is az történt, de a háború vége felé közeledett e lángoktól ölelt kis ország számára. „Se no é vero…”

1581-ben, miután Francis Drake, angol tengerész és kalóz befejezte a Föld körülhajózását; Erzsébet királynő április negyedikén lovagi címmel jutalmazta: e naptól tehát: Sir Francis Drake.

1784-ben e napon keresztelték meg Kőrösi Csoma Sándort. Pontos születési időpontját nem ismerjük, ezért a nagy magyar utazó születésünepéről e napon szoktunk megemlékezni különösen a magyarországi buddhisták körében.

1883. április negyedikén született Juhász Gyula. Nagyon csöndes ember, nagyon csöndes költő volt, akinek visszahúzódó, félszeg magatartása mögött egy meg nem alkuvó férfi, egy szent eszméi iránt tántoríthatatlanul hű lélek húzódott meg, aki magában és költészetében összebékítette a hazulról hozott áhítatos hitet és a világ megértéséből haladó világnézetet. A Nyugat egész nemzedékében  ő a legvallásosabb. Élete bánatok és szerencsétlenségek sorozata, a szerelmi boldogság soha nem adatott meg neki - és ő lett a magyar költészet egyik legnagyobb szerelmi lírikusa. Ahhoz az idegbetegségig túlérzékeny fajtához tartozott, amelyről azt szokták mondani, hogy „nem e világra való". S ezt olyannyira tudta, hogy életében több ízben is ki akart lépni az életéből, míg végre ötvennégy éves korában sikerült öngyilkossággal véget vetnie az életnek. Költői skálája nem túl széles, nem olyan látványos, mint nemzedéktársainak leghíresebbjeié, de érzelmek mélységében, szívhez szóló meghittségben senki se tehető elébe. Vagyis: a nagy magyar Költők sorából való…

Nyugasztaló
Már rég nem gondolok felőled,
A szerelem ma temetőkert,
Már nem járom a temetőket.
Már rég nem énekelek néked,
Az énekek nagy messzeségek,
Már nem látom a messzeséget.
Már üldögélek földi porban,
Gyönyörködöm alkonybiborban
S álmot lelek homoki borban.

1915-ben e napon zseniális blues-zenész született: McKinley Morganfield, vagyis Muddy Waters.

1937. április negyedik született a Nemzet Sportolója, az olimpia bajnok sakkozó: Portisch Lajos.

1968. április negyedike csúf nap az amerikai polgárjogi mozgalom történetében: ezen a napon  gyilkolták meg Martin Luther Kinget, az Egyesült Államokban élő afro-amerikai lakosság legismertebb polgárjogi harcosát. Két lövés végzett vele a Lorraine Hotel balkonján, Tennessee állam fővárosában, Memphisben. Gyilkosa valószínűleg James Earl Ray, egy visszaeső bűnöző volt, aki a merénylethez egy távcsöves puskát használt, tettét később 99 évnyi börtönnel büntették.