Ha a
krónikaíróknak hinni lehet, 742-ben ezen a napon született Carolus
Magnus azaz Charlemagne, vagyis Nagy
Károly. Neve Carolos vagy Karol’s-ként maradt fönn, utóbb – akár Caesaré –
köznevesült, és még a magyarba is átkerült a király szavunkba (német-szláv
közvetítéssel).
Kis Pipin frank uralkodó fiaként ő követte apját a trónon öccsével, Karlmann-nal társkirályként, annak haláláig. Uralkodóként folytatta apja pápaság felé közelítő politikáját és az Egyház védelmezője lett, miután megsemmisítette a katolikus egyház központját fenyegető lombardokat, és szent háborút indított a Hispániát uraló szaracénok ellen. Államát nagy mértékben kiterjesztette, egyesítve Nyugat- és Közép-Európa nagy részét, létrehozva ezzel a Frank Birodalmat.
800. december huszonötödikén III. Leó pápa koronázta őt Római Császárrá, miután már Lombardia királya volt.
Bizonyos értelemben joggal tartják őt úgy számon, mint Francia- és Németország, sőt Európa Atyját. Ő volt az első császár Nyugat-Európában a Római Birodalom bukása óta.
1725-ben e napon született Giacomo Girolamo Casanova. Szeretem Őt annyira, hogy születésünnepén egy régebbi elbeszélésemmel tisztelegjek emléke előtt.
1805. április másodikán születet Hans Christian Andersen. Aki ezt a nevet hallja, annak azonnal valamelyik közismert meséje jut az eszébe. Holott finom formájú érzelmes és elegánsan gúnyos verseket is írt, drámai próbálkozásai már ifjan ismertté tették a nevét írói körökben. Később izgalmas, kalandos regényei szélesebb körben is olvasókra találtak. De harminc éves korában - pénzkeresés céljából - meséket kezdett írni egy olcsó füzetsorozat számára, és ezek váratlanul híressé, majd rövid időn belül világhíressé tették.
Kezdetben egy kicsit szégyellte is ezt a főleg gyerekeknek szóló műfajt, de a váratlan siker folytán fel kellett ismernie, hogy ehhez van igazi, rendkívüli tehetsége. Ezért élete további, negyvennél is több esztendeje alatt a meseírás lett fő műfaja. Manapság - és már régóta - meséit adják ki újra meg újra - más írásait már nem is szokás kiadni -, idáig több mint 80 nyelven jelentek meg. Ez pedig igen nagy gyűjtemény, hiszen 70 évre terjedő élete folyamán 156 mesét írt.
Némelyiket annyiszor és oly sokat utánozták, mesélték újra, hogy már-már népmesének tűnik. Gondoljunk csak A király új ruhájára, A rút kiskacsára vagy A féllábú ólomkatonára, melyek úgy beleépültek az európai olvasók köztudatába, hogy már arra se szokás gondolni, hogy ezeket is Andersen írta.
Percig sem vitatnám, hogy sok meséje messze van a klasszikus értelemben fölfogható mesétől, s közelebb az elbeszélés műfajához (gondoljunk csak a Gyufaárus kislány történetére), de azt hiszem, az igazán minőségi irodalom soha nem nyomható be esztétikai fiókokba, márpedig Andersen művészete minőségi irodalom a javából.
1849-ben e napon a Hatvan mellett lezajlott győztes ütközettel kezdetét vette a dicsőséges tavaszi hadjárat.
Kis Pipin frank uralkodó fiaként ő követte apját a trónon öccsével, Karlmann-nal társkirályként, annak haláláig. Uralkodóként folytatta apja pápaság felé közelítő politikáját és az Egyház védelmezője lett, miután megsemmisítette a katolikus egyház központját fenyegető lombardokat, és szent háborút indított a Hispániát uraló szaracénok ellen. Államát nagy mértékben kiterjesztette, egyesítve Nyugat- és Közép-Európa nagy részét, létrehozva ezzel a Frank Birodalmat.
800. december huszonötödikén III. Leó pápa koronázta őt Római Császárrá, miután már Lombardia királya volt.
Bizonyos értelemben joggal tartják őt úgy számon, mint Francia- és Németország, sőt Európa Atyját. Ő volt az első császár Nyugat-Európában a Római Birodalom bukása óta.
1725-ben e napon született Giacomo Girolamo Casanova. Szeretem Őt annyira, hogy születésünnepén egy régebbi elbeszélésemmel tisztelegjek emléke előtt.
1805. április másodikán születet Hans Christian Andersen. Aki ezt a nevet hallja, annak azonnal valamelyik közismert meséje jut az eszébe. Holott finom formájú érzelmes és elegánsan gúnyos verseket is írt, drámai próbálkozásai már ifjan ismertté tették a nevét írói körökben. Később izgalmas, kalandos regényei szélesebb körben is olvasókra találtak. De harminc éves korában - pénzkeresés céljából - meséket kezdett írni egy olcsó füzetsorozat számára, és ezek váratlanul híressé, majd rövid időn belül világhíressé tették.
Kezdetben egy kicsit szégyellte is ezt a főleg gyerekeknek szóló műfajt, de a váratlan siker folytán fel kellett ismernie, hogy ehhez van igazi, rendkívüli tehetsége. Ezért élete további, negyvennél is több esztendeje alatt a meseírás lett fő műfaja. Manapság - és már régóta - meséit adják ki újra meg újra - más írásait már nem is szokás kiadni -, idáig több mint 80 nyelven jelentek meg. Ez pedig igen nagy gyűjtemény, hiszen 70 évre terjedő élete folyamán 156 mesét írt.
Némelyiket annyiszor és oly sokat utánozták, mesélték újra, hogy már-már népmesének tűnik. Gondoljunk csak A király új ruhájára, A rút kiskacsára vagy A féllábú ólomkatonára, melyek úgy beleépültek az európai olvasók köztudatába, hogy már arra se szokás gondolni, hogy ezeket is Andersen írta.
Percig sem vitatnám, hogy sok meséje messze van a klasszikus értelemben fölfogható mesétől, s közelebb az elbeszélés műfajához (gondoljunk csak a Gyufaárus kislány történetére), de azt hiszem, az igazán minőségi irodalom soha nem nyomható be esztétikai fiókokba, márpedig Andersen művészete minőségi irodalom a javából.
1849-ben e napon a Hatvan mellett lezajlott győztes ütközettel kezdetét vette a dicsőséges tavaszi hadjárat.
1894. április másodikán temették Budapesten Kossuth Lajost.
Nyolcvanegyedik születése napján Isten éltesse és tartsa meg nekünk sokáig Konrád Györgyöt, a nagy, jeles írót,
amiként Isten éltesse Koltai Lajos operatőrt-filmrendezőt is, ki ma hatvannyolc éves!
2005-ben ezen a napon halt meg II. János-Pál pápa. Nagy veszteség volt ez, nem csak a katolikusok számára, hanem az egész emberiségnek. Mert Ő nagyszerű Ember volt, nem csupán egy, a Pápák sorából.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése