Október huszonkilencedikéről följegyezték, hogy

439-ben e napon a vandálok - egy keleti germán nép tagjai  - elfoglalták Karthágó városát. A vandál királyság végleges területe 442-ben alakult ki: ekkor a királyság központja Karthágó lett, és az új foedus szerződés értelmében hozzá tartozott Proconsularis, Tripolis és Numidia is.

1787-ben ezen a napon mutatták be első ízben – éspedig Prágában – Mozart Don Giovanniját.

1839-ben ezen a napon született Steindl Imre, a 19. századi Magyarország zseniális építésze, aki páratlan tehetségét – többek között – a Kereskedelmi és Iparbank, az Új Városháza, valamint a Rózsák terén – Budapesten – található Szent Erzsébet-templom építésével, illetőleg a jáki templom és a kassai székesegyház felújításával bizonyította. Steindl legcsodálatosabb alkotása a Duna partján álló Országház volt, melynek átadását a mester már nem érhette meg.

1863. október huszonkilencedikén jött létre a Nemzetközi Vöröskereszt, legalább is csírájában. A mozgalom ötlete Jean Henri Dunant svájci üzletembertől származik, aki  1859-ben megszervezte a solferinói csatatérről, a környező lakosság segítségével, a csatatéren maradt sebesültek ellátását. A fent nevezett napon megalakította az Ötök Bizottságát, amelyből 1880-ban kifejlődött a Vöröskereszt Nemzetközi Bizottsága.

1885. október huszonkilencedikén született Tihanyi Lajos, a 20. század elejének nagyszerű festőművésze. Még itthon, 1920 előtt készült munkái – elsősorban tájképek, aktok, portrék és csendéletek – a Cézanne, Matisse és Picasso tanulságaiból építkező, erőteljes színekkel komponált alkotások. Azt követően, hogy elhagyta az országot, fokozatosan eltávolodott a természethű ábrázolásoktól, képein a szerkezet hangsúlyozása elegyedett az expresszionizmus láttató torzításaival és felfokozott színhasználatával. A festményeken túl az emigrációban megismert kortárs írók, művészek, politikusok arcképcsarnoka bontakozik ki zseniális grafikai portrésorozatából. 1933-ban, mikor csatlakozott a párizsi Abstraction-Création csoporthoz, már érett absztrakt festményeket alkotott, ám pályája eme korszakának teljes kibontakozását korai, 1938-ban bekövetkezett halála megakadályozta.

1906-ban ezen a napon helyezték Kassán örök nyugalomba Zrínyi Ilona és II. Rákóczi Ferenc hamvait, a dómban. Rákóczi 1735. április 8-án bekövetkezett halála után hamvait - kívánságának megfelelően - édesanyja, Zrínyi Ilona földi maradványai mellé, a konstantinápolyi(galatai) jezsuita templomban helyezték el. Egy 1904. június 22-én megtartott értekezleten döntöttek a hamvak hazaszállításának lényegesebb mozzanatairól. A hamvak hazahozatalának ügyét azonban az 1904 szeptemberétől egyre súlyosbodó belpolitikai válság eseményei háttérbe szorították, így arra csak 1906 őszén került sor. A hamvak megérkezését követően még a Keleti pályaudvaron Bárczy István főpolgármestere mondott beszédet. A pályaudvarról Rákóczi és híveinek hamvait a Szent István bazilikába, Thökölyét a Deák téri evangélikus templomba vitték. A koporsók négy óráig maradtak a templomokban, ezután újra kivitték őket a Keleti pályaudvarra, ahonnan este 7 óra 50 perckor indultak tovább szerelvények, amelyek 29-én reggel 5 óra után érkeztek Kassára, ahol aztán megtörtént az újratemetés. II. Rákóczi Ferenc földi maradványait tartalmazó rézkoporsóval együtt kőszarkofágba helyezte. Hasonlóképpen egy kőszarkofágba tették Bercsényi Miklós és felesége hamvait, valamint külön-külön Esterházy Antal és Sibrik Miklós csontjait.

1923-ban ezen a napon a Nagy Nemzetgyűlés kikiáltotta Törökországban a Köztársaságot; véget ért az Oszmán-Török Birodalom közel 700 éves fennállása. Az köztársaság első elnöke Musztafa Kemál lett, akit hivatalosan is Atatürk, azaz a „Törökök Atyja” névvel tiszteltek meg.

1946. október huszonkilencedikén született Peter Green, minden idők egyik legjobb blues-rock gitárosa, a Fleetwood Mac alapító tagja.

1960-ban ezen a napon vívta meg első profi bokszmérkőzését Muhammad Ali, és – természetesen – kiütéssel győzött, éspedig Tunney Hunsaker ellen. Már a 6. menetben.

1998. október huszonkilencedikén indult útnak a világűrbe John Glenn, amerikai űrhajós a Discovery űrsikló fedélzetén. Nem első ízben repült, de ezúttal 77 éves volt már, így jelenleg ő a legidősebb ember, aki valaha az űrben járt.

Október huszonnyolcadika a századok során

1435-ben ezen a napon született Andrea della Robbia, firenzei szobrász, aki nagybátyja, Luca della Robbia műhelyében tanulta a majolikaszobrászat technikáját, majd annak halála után megörökölte műhelyét. Andrea működése nyomán vált a majolika népszerűvé szerte Európában. Leginkább sokalakos kompozíciókat alkotott, amelyekre két szín, az alakok fehérje és a háttér kékje jellemző. Műhelye készített oltárképeket kerettel, talapzattal, predellával együtt: mindezt majolikából. Aki járt Firenzében az Ospedale degli Innocentiben =Árvaház), bajosan felejtheti a Mester bájos, szép majolika bambinóit.

1469. október huszonnyolcadikán született Desiderius Herasmus Gerritsoon, ismertebb nevén Rotterdami Erasmus, a késő reneszánsz legnagyobb hatású humanistája, a filozófia és teológia kiváló tudósa, nagy-nagy kedvencem.  Erasmus az általa megfogalmazott elvekkel kora egyik legnagyobb gondolkodójának bizonyult, aki többek között A balgaság dicsérete, a  Keresztény fejedelem neveltetése, A béke panasza, Nyájas beszélgetések  című műveivel és Biblia-fordításával hatást gyakorolt többek között a lutheri reformációra is.
Műveiben gyakran kitért a gyermek- és ifjúkorra, ugyanis szerinte ez a potenciális alaktalanság korszaka. A nevelőnek kell emberi alakot formálnia neveltjéből, a tudás és az erények elsajátíttatása útján. Minderre a gyermekkor kiválóan megfelel, hiszen a gyermek utánzással sok mindent megtanul. Erasmus fölismerte, hogy a gyermek igényli a szeretetet, és a nevelő munkája akkor sikeres, ha növendékével a humanitás, a szeretetteljes emberi kapcsolat köteléke fűzi össze. Magát hithű katolikusnak tartotta, akinek célja – a jó erkölcsre nevelés mellett, amit A balgaság dicsérete görbe tükre is elősegített – egy individuálisabb és szabadelvűbb keresztény közösség létrehozása volt. Erasmusnak a szabad akaratról és toleranciáról alkotott nézetei ugyanakkor közel kerültek a lutheri reformáció ideáihoz; éppen ezért a német reformátor hosszú időn keresztül arra buzdította a németalföldi tudóst, hogy csatlakozzon hozzá, ő azonban nem szándékozott eltávolodni a katolicizmustól, élete végéig megmaradt eredeti hitén, igaz, Baselben végül egy református felekezet számára „átkeresztelt” székesegyházban került végső nyugalomra.

„Az istenesség s a többi erény, amely a keresztényi boldogság alapja, leginkább a lélektől függ, ez vitán felül áll. Másrészt viszont a lélek a testhez kötött, és akár akarja, akár nem, a testi szervekre szorul, józan értelmünk állapota tehát jórészt nyilván a test állapotától függ. Számtalan embert éppen testének szerencsétlen nedvalkata (ezt nevezik a görögők kraszisz-nak vagy szüsztémá-nak), von akarata és szándéka ellenére a bűnbe, s míg lelke, derék lovasként, hiába rángatja a zablát, hiába döfköd a sarkantyúval, a megvadult ló őt is magával rántja a mélybe. A lélek lát, a lélek hall, de ha a szemet hályog vonja be, ha a füljáratot sűrű nedv tömíti, a lélek hiába erős. Gyűlölhet a lélek, utálhat a lélek, ám mégis az értelem szerveire telepedett káros nedv okozza, ha gyűlölöd, kit szeretetre méltónak találsz, s utálod, kit utálni nem kívánsz.”
„Hülyék véleménye irányítja a legfontosabb és legjelentéktelenebb dolgokat egyaránt.”
„Gyakran a nyelvbotlás mondja ki azt, ami igaz.”
„Az ékesszólás jórészt abból áll: ügyesen hazudni.”
„A boldogság gyökere: az akarj lenni, aki vagy!”


1484-ben ezen a napon robbant ki a az Oddi és a Baglioni család vérengző polgárháborúja Perugiában, amely aztán sok év múltán az utóbbiak győzelmével zárult.

1746. október huszonnyolcadikán egy nagy erejű földrengés kis híján porig rombolta a perui Limát és Callaót.

1759-ben október huszonnyolcadikán született  a francia forradalom egyik vezető alakja, a Hegypárt képviselője,  Robespierre vetélytársa, az életét vérpadon befejező Georges Jacques Danton. 

Ügyvéd volt, de a forradalom kitörésekor belevetette magát a politikába, neve 1791-ben lett közismert, amikor a király meghiúsult szökési kísérletét követően XVI. Lajos lemondását követelte. 1792 nyarán ő tüzelte fel a tömeget, amely augusztus 10-én betört a Tuileriákba és lemondatta a királyt. Az új kormányt Danton elsöprő személyisége uralta: népfelkelést hirdetett, a királypártiak megfélemlítésére felkoncoltatta az arisztokrata foglyokat. A csatatereken kivívott győzelem után a Konvent tagja lett, bár tekintélyét csökkentette, hogy miniszteri posztjáról lemondva jelentős összegekkel nem tudott elszámolni.
A király kivégzése után a színfalak mögött kísérletet tett a kiegyezésre a mérsékelt girondistákkal, de azok elutasították, sőt korrupcióval, árulással vádolták meg. Danton visszatért a Hegypárthoz, 1793 áprilisában az első Közjóléti Bizottság tényleges vezetőjeként komoly szerepet játszott a később őt is a vérpadra juttató forradalmi törvényszékek felállításában.
A politikából egyre jobban kiábránduló Danton a Robespierre által bevezetett forradalmi terrort már nem helyeselte, s miután nem sikerült megakadályoznia a girondisták kivégzését, 1793 őszén vidékre vonult vissza. Az év végén váratlanul ismét Párizsban bukkant fel, azonban egyre jobban elszigetelődött. A vetélytársaival leszámoló Robespierre a radikálisok után rá is sort kerített, és 1794. márciusának végén elfogatta. Danton egy percig sem gondolta, hogy az általa puhánynak és doktrinernek tartott jakobinus politikusnak lesz erre mersze, így barátai unszolására sem menekült el a fővárosból.
Pere bízvást minősíthető koncepciósnak: kevés és "megbízható" esküdt ítélkezett, a védelem tanúit nem idézték be, a vádlottak nem kaptak szót.
A halálos ítéletet 1794. április 5-én hajtották végre, a kordén a vérpad felé zötykölődő Danton Robespierre házánál ezt kiáltotta:” Követni fogsz ezen az úton!”, utolsó szavai pedig ezek voltak: „Hóhér, mutasd fel fejem a népnek, nincs részük mindennap hasonló látványosságban.”

1871-ben ezen a napon lelte meg Henry Morton Stanley újságíró és Afrika-kutató David Livingstone-t a skót misszionáriust és felfedezőt, akiről tudták, hogy Afrikában van, de jó ideje nem adott életjelt magáról. Stanley a Tanganyika-tó közelében, Udzsidzsiben talált rá Livingstone-ra és saját leírása szerint ezzel a kérdéssel köszöntötte: „Ugyebár Doktor Livingstone-hoz van szerencsém?”. (Furcsa, álnaiv, mondhatnám pimasz kérdés volt ez az adott helyzetben, hiszen Stanleyn kívül több száz kilométeres körben Livingstone volt az egyetlen fehér ember.) Stanley akkor csatlakozott Livingstone felfedezőútjához, és megállapították, hogy nincs kapcsolat a Tanganyika-tó és a Nílus között.

1877. október huszonnyolcadikán nyitották meg Budapest és az ország utazóközönsége előtt a Nyugati pályaudvar új épületét, mely hároméves munkálatok során, Gustave Eiffel és August de Serres tervei nyomán készült el. Az első magyar vasútvonal átadása óta működő állomást városrendezési okok miatt építették át, a tervezők zsenialitása folytán pedig az új épület egyszerre szolgálhatta az utazók céljait és a körút esztétikumát.
Az új állomás kezdetben egyszerűen Budapesti pályaudvar néven volt ismeretes, 1891-ben azonban Nyugati pályaudvarra keresztelték át; ha az épület Budapesten belül elfoglalt helyét vizsgáljuk, ez az elnevezés igencsak furcsának tűnhet, gyorsan megmondom tehát, hogy a név az nem az égtájra – még csak nem is az onnan induló vonatok irányára –, hanem az építkezést finanszírozó társaságra utalt. (Osztrák-Magyar Államvasút Társaság)

1886-ban ezen a napon Grover Cleveland amerikai elnök leleplezte New Yorkban a Szabadság szobrot, a francia nép ajándékát. A szobor mintája Delacroix A Szabadság vezeti a népet című képének főalakja volt. Az első kisméretű modellt 1870-ben építették, ez Párizsban maradt, ma is ott látható,  a Luxembourg-kertben. A nagy szobor 1884 júliusában készült el Franciaországban, és a következő év júniusában érkezett meg New Yorkba az Isere fregatt fedélzetén, 350 darabban, 214 csomagban. A szobor összeállítása négy hónapig tartott.

1922. októberének végnapjai az olasz történelem legsötétebb lapjára íródtak. Október 24-én a Nápolyban ülésező fasiszta nagygyűlés fogadta el a főváros elleni felvonulás, a marcia su Roma  részleteit. Ez azonban nem katonai terv volt, lényegében a nagyjából 26 000 főt számláló gyengén felszerelt, utánpótláshiánnyal küszködő és egymással összeköttetésben nem álló fasiszta csapatok nem tudtak volna ellenállni a reguláris olasz hadseregnek. Csakhogy beavatkozásra nem került sor, Mussolini ügyesen taktikázott.  A fasiszta vezetők huszonhetedikén mozgósították fegyvereseiket, az országot körzetekre osztották fel, és a fasiszták több nagyvárosban átvették a hatalmat, miközben nem ütköztek számottevő ellenállásba. És huszonnyolcadikán megérkeztek Rómába. Igaz, a pompás felvonulásokat imádó Duce elhalasztotta még pár napra a díszszemlét, még volt hátra néhány tárgyalás a hatalom kérdéséről, a miniszterelnök személyéről: végül – huszonkilencedikén - Mussolini kapott lehetőséget kormányalakításra, és jöhetett a demonstratív fasiszta díszfelvonulás, a Marcia su Roma kirakata.

Október huszonhetedike van

Ha még nem jutott volna el a hír Hozzád, most szólok: óraállítás éjszakája volt. Három órakor két órára kellett visszaállítani a mutatókat. Persze, tán még most se késő, hisz vasárnap van. De hétfőn már kerülhetsz bajba is, ha elmulasztod!

A hagyomány, legenda szerint 1275-ben ezen a napon alapították meg Amszterdam városát, 1682-ben pedig – ez viszont történelmi tény -  az amerikai Philadelphiát.

1492-ben ezen a napon érkezett Kolumbusz Kristóf Kuba partjaihoz.

1728-ban ezen a napon született James Cook, angol felfedező, aki 18 éves korában szegődött el hajósinasnak egy szénszállító bárkára. Bejárta az angol, holland, norvég és balti-tengeri kikötőket, nagy tapasztalatot szerezve. Aztán a brit hadiflottához került, és három jelentős, nagy utazást tett.
Az elsőt 1768 – 71. között, amikor is pontosan feltérképezte Új-Zéland kettős szigetét, majd Ausztrália közel 2000 kilométeres keleti partvonalát, beleértve az általa elnevezett York-fokot.
Elsőként Cook pillantotta meg az Antarktiszt, második útja során, továbbá pontosította néhány ismert sziget helyzetét, és újakat fedezett fel. Ő a névadója az Új-Hebridáknak, Új- Kaledóniának.
Harmadik útjáról nem tért aztán vissza. Ekkor (1776 és 1779 között) 20 000 fontos jutalom ellenében kutatta az Alaszka, Kanada arktikus partjainál a feltételezett jégmentes átjárót, a régóta keresett északnyugatit.
1778. augusztusának végén az alaszkai összefüggő jégtakaró a hajókat visszafordulásra kényszerítette, Cook Hawaii felé indult, ám ott 1779. februárjában véres összetűzésbe keveredett bennszülöttekkel, akik több társával együtt megölték, fejét levágták, testét feldarabolták.

1736. október huszonhetedikén született James Macpherson, skót költő, a nevezetes Osszián-dalok szerzője. Ez a hírneves a kelta bárd annak idején lenyűgözte fél Európát, még a drága Arany János is lelkesedett érte, érte, aki soha nem létezett, csak Macpherson képzeletében.
A korlátlan képzelőerővel, tagadhatatlan irodalmi tehetséggel és nyelvérzékkel megáldott skót ifjú James már diákként rengeteg verset írt, de ezeket később olyan rossznak találta, hogy saját kezével égette el őket. Az egyetem után szülővárosában lett tanár, ekkoriban nyűgözte le a felvidéki őslakók gael nyelve. Hamarosan gyűjtőútra indult a hegyekbe, és aztán előállt egy általa fordított vers- és mesetöredékeket tartalmazó kötettel. A könyv váratlan és nagy sikert aratott, így Macpherson 1760-ban közadakozásból indulhatott újabb gyűjtőútra.
És aztán,  a skót hazafiak legnagyobb örömére, egy év múlva bejelentette: nagy kelta eposzra bukkant a 3. században élt Fingal királyról, amelyet annak fia, Osszián írt. A Fingal 1762-ben jelent meg angolul. A következő években újabb és újabb, szintén ritmikus prózában született hőskölteményekre „bukkant” Macpherson, míg végül 1765-ben megjelentek Osszián összegyűjtött művei.
Neves, nagy – és ami azt illeti remek – irodalmi humbug volt ez, szépséges átverés. No, meg nagy hatású, ha meggondoljuk, hogy az ossziáni eposzok nyomán virágzott ki a szentimentalizmus, és végső soron a  romantika. Az eposzokat szinte minden nyelvre lefordították, Franciaországban még színpadra is vitték. Napóleon és Jefferson amerikai elnök kedvenc olvasmányai közé tartoztak. Goethe saját fordításában illesztett be részleteket Az ifjú Werther szenvedéseibe, a Fingal ihlette Mendelssohn Hebridák nyitányát, a romantikus festők is előszeretettel választottak témát az Osszián-eposzokból.
Persze végül lebuktatták szegény James-t, de azért ne sajnáljuk, mert ügyes hamisításával hírnevet és vagyont is szerzett.

1759-ben ezen a napon született Kazinczy Ferenc költő, irodalomszervező,  a nyelvújítás vezéralakja, az MTA tagja. Tevékenységével a reformkor előtti évtizedekben a nemzeti felemelkedés és önállósulás ügyét szolgálta. Már-már az egész irodalmi élet vezetése kezében volt, amikor a Martinovics-féle összeesküvésben való részvétele miatt 1794. decemberében letartóztatták, Budára vitték és perbe fogták. 1795. május nyolcadikán fővesztésre és teljes vagyonelkobzásra ítélték: ezt az ítéletet három héttel később a király várfogságra enyhítette. És 2387 napot fogságban töltött el,  különösen az első időkben embertelen körülmények között. A fogság osztja két részre gondolkodását, irodalmi tevékenységét is. Az első részt a felvilágosodás eszméinek hatása és a szentimentalista stílushoz való vonzódás jellemezte, a második,  jóval hosszabb időszakában inkább a klasszicizmus művelődéseszménye és ízlésvilága érvényesült. Ekkor került előtérbeNála az ízlés nevelése, a választékos stílus, a nyugati irodalmi minták követésének igénye és fontosságának hirdetése.

Írói érdem
Szólj, s ki vagy, elmondom. - - Ne tovább! ismerlek egészen.
     Nékem üres fecsegőt fest az üres fecsegés.
Íz, szín, tűz vagyon a borban, ha hegyaljai termés:
     Íz, csín, tűz vagyon a versben, ha mesteri mív.
***    ***   ***
A nyelvrontók
Rontott, mert építni akart, Palladio; benne
     Csak rontót látál, vad kora, jó ideig.
A művész érzette magát, s Neked én fogok, úgy mond,
     Törvényt és példát adni, de nem te nekem.
S ím áll a roppant csarnok, s bizonyítja: ki több itt,
     A művész-e vagy a szolgai tompa szokás.

1782. október huszonhetedikén született Niccoló Paganini, olasz hegedűművész és zeneszerző, az “ördög hegedűse”. Hegedűvirtuózként, fellépésein ragyogóan improvizált, színészkedett és trükköket is bemutatott – átvágott egy-két húrt a hegedűn, és a többin folytatta az előadást. Egyetlen húron – a g-n – is adott elő darabokat. Gyakran élt a XVII-XVIII. században kedvelt scordaturával, a húrok elhangolásával, ami szokatlan akkordfogásokat tett lehetővé, és alkalmas volt a hangszín változtatására.
Zeneszerzőként főleg a Capricciók, hat hegedűversenye és variációsorozatai jelentősek, ezek is főként technikai értelemben, mert amúgy dallamalkotása nem volt jelentős, Kreutzer és Rode epigonja volt, művei központjában a virtuozitás állt első helyen. Bizonyos művei  az ujjrend és a hangolás új módszereit igényelték. Művei közül kiemelkedik a Moto perpetuo, a Mózes-fantázia, és a Merveille, az egy hegedűre írt “duó”, ahol a fődallamot a balkéz pizzicatója kíséri.

1904. október huszonhetedikén megindult az első metró New Yorkban.

1914-ben október huszonhetedikén született Dylan Thomas, walesi származású brit költő, író, ki már életében nagy népszerűséget szerzett, amiben jelentős szerepe volt harsány megjelenésének, ragyogó felolvasásainak. A huszadik legjelentősebb angol költőjének tartották már életében is. Bohémsága, ital- és nőszeretete, kitűnő előadókészsége a költészet iránt nem érdeklődők körében is híressé tette. Verseire a romantikus sokszínűség mellett jellemző az erős zeneiség.

Csöndben ne lépj az éjszakába
Csöndben ne lépj az éjszakába át,
Szikrázzon vén korod, ha hull a nap.
Dúlj-fúlj, ha megszakad a napvilág.

 A bölcs bár végül rendjén lát homályt,
Mert nem volt villám-cikázó ajak,
Csöndben nem lép az éjszakába át.

A jó, ki hullámüttön jajt kiált,
Hogy zöld öblön csepp tett is lángra kap,
Dúl-fúl, ha megszakad a napvilág.

A vad, ki naphoz kapkod s búg imát,
S ím késve eszmél: csupa kín a nap,
Csöndben nem lép az éjszakába árt.

A zord tudja, bár verje vaksiság,
Hogy lehet meteor-szemű ki vak,
Dúl-fúl, ha megszakad a napvilág.

Apám, míg lábad bús oromra hág,
Düh s könny között átkozd vagy áldd fiad.
Csöndben ne lépj az éjszakába át,
Dúlj-fúlj, ha megszakad a napvilág.
(Nagy László fordítása)

Október 26.

Ausztria nemzeti ünnepe van ma. 1955-ben e napon vált hatályossá az államszerződés, mely visszaállította a független és demokratikus Ausztriát. Az Egyesült Államok, Franciaország, Nagy-Britannia és a Szovjetunió kötelezettséget vállalt az alpesi ország függetlenségének és területi integritásának tiszteletben tartására az 1938. január 1-jei határok között. Az osztrák államszerződés megtiltotta Ausztria csatlakozását Németországhoz, tömegpusztító fegyverek gyártását és birtoklását, kötelezte a bécsi kormányt a demokratikus szabadságjogok biztosítására. Ezzel összhangban hozta meg az osztrák parlament az Ausztria állandó semlegességét kimondó törvényt, amely deklarálta, hogy az ország semmiféle katonai szövetséghez nem csatlakozik, és nem engedi meg, hogy területén idegen államok katonai támaszpontokat létesítsenek.

740. október huszonhatodikán sok rombolással és halálos áldozattal járó heves földrengés rázta meg Konstantinápolyt.

1685. október huszonhatodikán született Giuseppe Domenico Scarlatti, olasz zeneszerző, kora legnagyobb csembalókomponistája, a szonáta műfajának egyik úttörője. A 18. század egyik legeredetibb muzsikusa volt, zeneszerzői stílusa nagy hatással volt a klasszikusok zenéjére. Korában számos csodálója volt, ennek ellenére műveinek csak kis részét adták ki életében, ezek közt volt   harminc csembalógyakorlatának gyűjteménye , amelyet a portugál királynak dedikált. Scarlatti reneszánsza a 19. században a Beethoven-tanítvány Czerny nevéhez fűződik, aki darabjainak zongoratechnikai értékeit is felismerte. Az elszórtan fennmaradt szonáták rendszerezésére több kísérlet is történt, a legjelentősebb Alessandro Longo, Ralph Kirkpatrick és Giorgio Pestelli munkája.

1879-ben ezen a napon Beregszászon született Fedák Sári, Fedák Sarolta Klára Mária, az egyik legismertebb és legsikeresebb magyar színművésznő, énekesnő-primadonna volt. Pályája során számos magyar és külföldi színházban fellépett. Többek között szerepelt a Népszínházban, a Vígszínházban és a Király Színházban is. Külföldi szereplései során eljutott Bécsbe, Berlinbe, Páriszba, Londonba és az Egyesült Államokba is.
Humoros és jó előadó volt. A legnagyobb operett-primadonna volt, pedig nem volt jó hangja. Sikerei ellenére rendkívül kritikus volt magával szemben, de a másoktól eredő kritikát nem szerette. Tehetsége miatt neve fogalommá vált a magyar színjátszásban, hogy mennyire, az abból sejthető leginkább, hogy Ady Endre verset írt hozzá, róla.

1911. október huszonhatodikán született Mahalia Jackson, minden idők egyik leginkább elismert, nagyszerű gospel-énekesnője.

1931-ben ezen a napon született Szakonyi Károly, Kossuth- és József Attila-díjas író, drámaíró, dramaturg, a Digitális Akadémia alapító tagja, a Magyar Művészeti Akadémia Irodalmi Tagozatának tagja. Élethelyzetéből adódóan a munkásfiatalok életét ismerte jól, ez mutatkozik meg korai novellás köteteiben Középütt vannak a felhők, Túl a városon. Közvetlen elbeszélő hangon és erkölcsi érzékenységgel ábrázolta az önmagukat és emberi hivatásukat kereső hőseit. Saját ifjúságának emlékeit és az értelmiség útkereső erőfeszítéseit elevenítette meg Férfiak, a Porcelán baba, a Tudatom, jól vagyok című köteteiben. A korabeli kortárs közönség körében egyik legsikeresebb könyve a Francia tanya című volt. Bemutatott drámái, mint például az Adáshiba szintén jelentős visszhangra  találtak, az író groteszk látásmódja segítette a közönség önmagára ismerését. Isten éltesse Őt sokáig!

1954. október huszonhatodikán Trieste ismét Olaszországhoz kerül. A város az első világháborút lezáró párizs-környéki békeszerződéssel került 1918-ban Itáliához, ám 1945-ben Jugoszlávia a vegyes lakosságú környékével együtt a magáénak követelte, így lett a hidegháború egyik konfliktuspontja, míg döntés nem született, és az említett időtől ismét Olaszország része lett.

2004-ben e napon a Cassini-Huygens űrszonda mindössze 1200 kilométerre repült el a Szaturnusz óriásholdja, a Titán felszíne felett. Az eddigi legnagyobb közelítés során számos felvétel készült az égitestről, amelyek minden korábbinál részletesebben mutatják meg a sűrű felhőréteg mögött rejtőzködő felszín egyes területeit. Az akkori eredmények szerint a Titánnak nincsen mágneses mezeje.

Két nappal ezelőtt, 21013. október huszonharmadikán hétbolygós naprendszer hetedik bolygóját fedezték fel európai csillagászok a Kepler űrtávcső adatainak elemzésével. A KIC 11442793 nevű törpecsillag körül keringő hetedik bolygó felfedezése a két – egymástól független - kutatócsoport szerint rekordot jelenthet. A galaxis egyes vonásai hasonlítanak a Föld naprendszeréhez, ám mind a hét planétája sokkal közelebb kering a Földtől körülbelül 2500 fényévre található csillagához.